A mindennapi és a sportéletben egyaránt fontos a törzsizmok és más testtartásért felelős izmok megerősítése és egyensúlyának biztosítása. A testtartás izmainak tesztelésére jól alkalmazható a plank-teszt,
mely a fekvőtámaszhoz hasonló, csak hajlított alkartámaszban kezdődik és ennek a helyzetnek az egy
percig történő megtartása. Előnye, hogy könnyen elvégezhető és nem igényel eszközt, ugyanakkor a teszt
kiértékelése leggyakrabban csak szubjektíven, szemrevételezéssel történik. Ezért kialakítottunk egy új
mérési protokollt a gerinc alakjának és az izomaktivitás változásának egyidőben való követésére.
A protokoll tesztelésére 11 fiú kosárlabdázó (13-17 év) részvételével végeztünk méréseket; a feladat egy
percig tartó plank-teszt volt. A gerinc alakját tövisnyúlványokra helyezett jelölők optikai követésével állapítottuk meg, melyből a gerincgörbületi szögek (kyphosis és lordosis) számíthatók minden időpontra.
Felületi elektromiográfiával mértük 11 izom aktivitását; a medián frekvencia csökkenésének számításá-
val megállapítottuk az izomfáradás mértékét.
A gerincszögek változása a gyakorlat első és utolsó 10 másodperce között minden esetben a kyphosis
(jellemzően nagymértékű) növekedését mutatta; a lordosis vagy kismértékben csökkent, vagy nagymértékben nőtt. Ez azt mutatja, hogy a plank-teszt során az egyes résztvevők különböző módokon fáradnak
el, melyek indikálhatják különböző stabilizáló izmok gyengeségét.
Az EMG medián frekvenciája a gyakorlat során jellemzően vagy közel állandó, vagy egyenletesen csökkenő volt a vizsgált izmokban (szignifikánsan fáradt a m. gluteus maximus, az erector spinae iliocostalis,
a rectus abdominis longus és az obliquus externus abdominis), ám néhány izom mutatott hullámzó aktivitást is. Szignifikáns korrelációt a m. rectus femoris fáradása és a gerincgörbületek növekedése között
találtunk. További kutatási lehetőséget ad a protokoll elvégzése homogén életkorú, különböző sportot
űző csoportok részvételével.